Miért van erre szükség?

Több okból is. Egyrészt a lerakódott szennyeződés rendkívüli mértékben elősegíti az esetleges tüzek keletkezését, illetve gyors terjedését a csövekben. 2007-ben pár hónapon belül két, rendkívül súlyos, halálos áldozatot is követelő tűzeset történt Budapesten, illetve Debrecenben, ahol a katasztrófát követő tűzvizsgálat kiderítette, hogy a lángok terjedését nagymértékben elősegítette a régi, 30 évnél is öregebb paneltechnológiás épületek elkoszolódott, sosem takarított csőrendszere. 2009-ben Szegeden is megismétlődött az előzőhöz nagymértékben hasonló katasztrófa, valamint 2007 és 2014 között rengeteg esetben csak a szerencsén és a gyors, szakszerű beavatkozáson múlt, hogy nem történt nagyobb baj. A helyzet tarthatatlansága késztette a Katasztrófavédelmet az ellenlépések meghozatalára, és a rendelet bevezetésére 2014 decemberében.

Elkerülhető lett volna a tragédia

Másrészt, mert a szellőzőcsövekben lerakódott por és egyéb szennyeződés rendkívül egészségtelen. A Katasztrófavédelem laboratóriuma kimutatta, hogy sokféle, az egészségre veszélyes anyag rakódik le a csövekben, ezek között szerepel körülbelül 20 féle karcinogén, vagyis rákkeltő anyag is. A szennyeződések egészségkárosító mivoltuk mellett a közérzetet is nagymértékben rontják, ugyanis általában rendkívül rossz szagúak.

Harmadrészt pedig azért, mert a szennyeződött szellőzőcsövekben a motorok vagy egyáltalán nem, vagy csak jóval nagyobb energiafelvétel árán képesek megmozgatni az előirányzott levegőmennyiséget, és ezáltal biztosítani a szellőzést, ami elég érzékenyen érinti az épület „pénztárcáját” a közüzemi számlák révén.

Jogszabályi háttér

A panel- illetve társasházi, valamint a konyhai szellőzőrendszerek tisztítását az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSz) 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 196. § kötelezővé tette.

A rendelet szellőzőtisztítással kapcsolatosan releváns része a következő:

98. Szellőztetés
196. §
(5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell.”

Ezen rendeleten felül a felülvizsgálatról és karbantartásról szóló 12.2:2017.07.03. számú Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) foglalkozik a kérdés műszaki paramétereivel, magyarán azzal, hogyan kell kivitelezni az előírásoknak megfelelően a szellőzőrendszerek tisztítását. Erről bővebb információt itt olvashat.